Kilőttem ezt a blogot az éterbe, hátha egyszer valaki, valamikor belebotlik, elolvassa és érdekesnek találja. De ha nem, az se baj. Ez a blog nagy részt a saját szabadidőm kitöltését szolgálja, meg azt,hogy rögzitsem az élményeimet. Nem feltétlenül a nagyközönségnek szánom. De azért olvassátok, ha van kedvetek. :)

Így kezdetnek engedjétek meg, hogy elmeséljem az előzményeket, meg egy kicsit magamról is, hogy értelmet nyerjenek a dolgok.

A huszadik életévem küszöbén állok, idén nyáron tettem érettségit, egész jó eredménnyel. Lehetett volna nagyon jó is, de hát fránya matek... na mindegy, nem bánom, amiből jó vagyok, az jó is lett. :D Már korábban is motoszkált bennem az a dolog, hogy külföldön szeretnék tovább tanulni (főleg azért, mert apukám Hollandiában él, tehát lett volna rá lehetőségem), de az utolsó iskolai évben lett teljesen világos, hogy ez igy is lesz. Dániából többször is jöttek a sulinkba, hogy elmondják, mennyire jó az élet ott náluk és nyomatékosan kértek, hogy jelentkezzünk hozzájuk, mert szükségük van a külföldi diákokra. A végzős évemben még kint tanuló magyar diákok is hazajöttek, hogy elmeséljék, milyen jó nekik ott.

Arról viszont senki nem beszélt, hogy a jelentkezés, hogy működik.

Mert az, mint minden felsőoktatási jelentkezés, elég bonyolult dolog. Én azért most elmesélem, hátha valaki kedvet kap dániai továbbtanuláshoz. Így legalább hallomásból ismerni fogja a dolgot. :) (amennyiben egyátalán nem érdekel az eljárás, ugord át ezt a részt, mert kissé hosszadalmas :))

Tehát, a következő a szitu. Itthon van egy "szervezet", ahol segitenek, hogy a dolgok úgy működjenek, ahogy. Náluk kell jelentkezni, ezt a legegyszerűbb e-mailben megtenni. Válaszolni fognak, és elmondják, hogy mely időpontokban van személyes találkozó (ez a tali általában februárra esik, érdemes előtte pár héttel megirni a levelet). Mikor én jelentkeztem, két időpont volt, ezért vissza kellett jelezni, hogy mikor tudok menni. Ez a találkozó igazából arról szól, hogy egy angol nyelvi tesztet kell kitölteni, hogy bizonyitsd, tudsz angolul. Amennyiben jó az angolod, ez nem egy teljesithetetlen feladat. Ha ezt a tesztet sikerül legalább 70 %-ra megcsinálnod (asszem hetven, de lehet hogy csak hatvan :D), szabad az út előtted, hogy jelentkezz dániai iskolába. Ehhez majd el kell menned még egy találkozóra, ahol el fogják mondani, hogyan kell kitöltened a jelentkezési lapokat. Ezután majd e-mailben átküldenek üres jelentkezési lapokat, melyeket otthon, egyedül kell kitöltened, a kapott információ alapján. Fontos, hogy meg tudd valahogy oldani, hogy kinyomtasd, illetve beszkenneld a papirokat, mert itt minden az interneten keresztül működik.

Tehát, elküldöd a jelentkezési lapokat, meg a személyid beszkennelt változatát, pdf fáljban az iskoláknak. Nálunk március 15. volt a határidő.

Ezután várakozol.

Május környékén a dán iskolák ügyintézői jelentkeznek, vagy e-mailben, vagy telefonon. Megkérdezik, hogy készen állsz-e egy skype, vagy telefon beszélgetésre velük. Megmondod nekik, hogy erre mikor érsz rá, és akkor bizony beszélned kell velük.

Nincs menekvés.

De nem kell félni, maga a beszélgetés nem igazán nehéz dolog. Az ügyintéző kedves és segitőkész, leginkább a motivációd érdekli. Miért akarsz abban a suliban tanulni és miért pont azon a szakon. Az is érdekli őket, hogy hatékonyan tudsz-e csoportban dolgozni, mert a fősulikon csapatmunkában zajlik minden.

Ha ezen a beszélgetésen túl vagy, akkor már tényleg nincs más hátra, mint, hogy várakozz. Június környékén kapsz e-mail - t a suliktól, hogy felvettek-e, vagy sem. Amelyik suliba felvettek, attól kapsz egy feltételes felvételi papirt, amit alá kell szignóznod, beszkennelned és visszaküldened. Ezután rögtön az érettségi bizonyitványod angolra leforditott verzióját is el kell küldened. Közben egy újabb találkozón kell megjelenned, ahol már a kijutásról és a kinti életről világositanak fel. Végül, ha miden rendben megy, néhány hét után megérkezik a végleges felvételi papirod (ez elvileg már postán érkezik) és elkezdhetsz aggódni a kijutás, meg az ilyenek miatt (amit jelenleg én is lázasan csinálok :D).

Nos, "röviden" ennyit a jelentkezésről. Igazából túl sok mindent nem kell intézni, csak hát elég hosszadalmas és fárasztó folyamat.

Tehát, mindezek elintézése után most itt vagyok, hat napra attól, hogy elinduljak az ismeretlenbe, bármiféle élettapasztalat nélkül. Eddig a családommal éltem, sosem voltam önálló, független. Ezért eléggé félek a rám váró kihivásoktól, de tudom, hogy hosszú távon csak hasznomra lesz a dolog. Ezért a félelem mellett még izgatott is vagyok kicsit.

Hogy mi lesz később, arról folyamatosan be fogok számolni itt. Csak, hogy tudjátok ti is. :)