A faltól falig érő, indokolatlanul hosszú ablakpárkányon, amit (könyvszekrény híján) polcnak neveztem ki, gyűlnek az emlékek. Kedves, szívet melengető, mégis furcsa keserűséggel teli emlékek, a múltból. A régi időkből. Pedig még nem is vagyok olyan öreg.
Mosolyt csalnak az…